Basszus, mennyire állította ez be az órát? 5:30. Uram, Istenem! Minek ilyen korán felkelni?
Egy kéz elkezdte rángatni a vállam. A nagyon kómás fejemmel odafordultam, alig bírtam kinyitni félig a szemeim. Oké, szerintem elfertőződött a szememen lévő sebhely. Nagy nehezen be tudtam azonosítani a kéz tulajdonosát. Jill. Rendesen megijedtem, majdnem lefordultam az ágyról. Alig volt még hangom.
- Minek kell ilyen korán fölkelni?!- nyűglődtem és a fejem fölé húztam a takarómat. Ja, télleg, megvan a saját ágyam is. Nagyon menő. Csavarok tartják a helyén, mert a fal közepén van. Még az este szerelte föl Andy, Hoodie és Masky. Ezt mind csak érdekességképp.
- Mert ma indulunk.- közben ásított egy nagyot, utána tapsikolt.
- Hová is?- fordultam meg teljesen és hunyorítottam rá.
- A vidámparkunkba- mégjobban örült magának.
- Én nem akarok menni- jelentettem ki. Majd visszafordultam és még jobban föntebb húztam dunyhát már szinte a fejem tetejéig.
- Dehogynem- lehúzta rólam a takarót és lerántott a priccsemről. Kb. két métert zuhantam- És most készülődj!
Morogtam egy sort és odasétáltam a bőröndömhöz. Ha már úgyis vurstliba megyünk és Imaginaerum a neve, hát fölveszem a Nightwish-os pólóm, amin pontosan ugyan ez van. Kivételesen nem bőr, hanem fekete farmert választottam. Ehhez mivel nem megy a bőrdzsekim, ezért sima sötét pulóvert vettem ki. Fejpántnak (mert az nem maradhat el) egy szürkéskéket szedtem ki a párnám alól (azokat mindig ott tartom). Szerintem a fehérneműt nem kell ecsetelgetni.
Megfogtam a stócomat és föltettem a priccsemre, hogy majd ott öltözök. Ez mind szép és jó lenne, de ott ült Jason Jess ágyán. Sikítottam akkorát...úgy megijedtem a világító szemeitől a félhomályban...
- Kifelé!- sivítottam. Úgy megszeppent, hogy átváltott a szeme aranyra. Odamentem és elkezdtem nyomni a széles vállait- Kifelé, kifelé, kifelé!!- becsaptam az ajtót. Felébredtem ettől a jelenettől.
Jill csak lesett, mint sült hal a szatyorban. Már éppen készültem, hogy leordítja a fejem, de a szokásához híven fetrengett a röhögéstől. Megforgattam a szemem és tettem a dolgom.
Már kezdem megszokni, hogy nullhuszonnégben ilyen "emberek" vesznek körül. Eléggé gyorsan beilleszkedtem. Végülis, itt mindenkinek a múltja szinte ugyanolyan....
Amikor kész lettem, bejött Jess hótt kómásan. Vagy legalábbis nagyon jól tettette. Kimentem a szobából, és mint egy tükör, pontosan úgy közelített az öcsém a lépcsőhöz. És ugyanaz volt rajta, mint rajtam.Így úgy néztünk ki, mint egy rendes ikerpár. Egyszerre értünk a lejáróhoz.
- Jó reggelt- mondta, olyan fáradt hangon, mintha alig aludt volna két órát. Ja, és akkora táskái voltak, mint ide Nagykáta.
- Jobbat, öcskös- tettem külső vállára a karom, és így mentünk le.
A konyhában csináltunk kaját, azaz szinte folyós rántottát. Amikor beértünk az ebédlőbe, elváltak útjaink. Ő ment Jeffék asztalához. Mivel nekem nem volt kedvem megin' LJ mellé ülnöm, ezért beültem Frenkiék asztalához, Dolli és Will közé.
- Hé, ott Helen szokott ülni!- szólt rám az utóbbi tag.
- Ki az a Helen?- kérdeztem értetlenül. Keresztbe tettem a lábam, államat rátámasztottam jobb kezemre, odafordultam felé és fölényes félvigyor ült ki az arcomra.
- Hagyjad, majd leülök máshova- mondta egy kék kabátos, ébenfekete hajú, maszkos srác nagyon mély hanggal, pedig nem nagyon nézett ki 16-nál többnek. Pontosan elém ült le. Látszott rajta is, hogy fáradt. Mert haja kócos, maszkja alig észrevehetően félrecsúszott, gombos dzsekije félregombolva, a rajta lévő smily kitűző picit elfordulva.
Elkezdtem enni a tojásaimat. Egyet a másik után, egybe. Picsába... már vagy harmadszor összeütközött a kezem Dolléval. Elkezdünk könyökcsatázni. Vicces volt.
Vihogást éreztem a Cirkusz-asztaltól. Éreztem, hogy bámulnak engem. Odalestem. Gyorsan lenéztek egymásra. Lélegzetvisszafojtva kuncogtak. Ezek rajtam/rajtunk nevetnek. Abbahagytam a csatázást. Az ellenfelem kérdőn nézett rám királykék szemével hosszú, őszesedő ébenfekete haja alól. A fejemmel odaböktem Kalapos asztalához.
- Miért foglalkozol velük?- kérdezte aggódóan.
- Csak mert rosszul esik, hogy kiröhögnek- piszkáltam a villámmal a rántottámat és rátámaszkodtam az államra.
- ...De fura a ruha összeállításod! Akarom mondani...izé...- hallhatóan jobb kedvre akart deríteni. Nem nagyon jött neki össze. Legalább megpróbálta.
- Kedves tőled, hogy fel akarsz vidítani. De majd később- néztem rá fáradtan és megpaskoltam a hátát.
- Csókold meg, te nyámnyila!- kiabálta ide LJ. Ninából kitört a vihogás.
- Fogd be, hülye faszfej!- kiabáltam ésolyan mélyen kinyitottam a szám, hogy már megfájdult az állkapcsom. Kiadtam ebbe az eddigi elfojtott dühkitöréseim egy részét- ée még csak a 3. napja vagyok itt. (Még nyűgös voltam, ilyenkor nem nézek senkit és semmit sem, csak szórom az ütéseket és a beszólásokat.) Még a nyelvem is kinyújtottam!!!!!!!! Úgy csináltam, hogy mindenki lássa. Ahol kettéválik, oda betettem a középső ujjam és bemutattam az egész társaságnak. Őszintén? Nagyon jól esett. Ettől mindenkinek leesett az álla.
Gyorsan lenyeltem a maradékot és kitrappoltam a házból.Leültem a lépcső oldalán lévő párkányra. Kinyitottam a dobverőim pengéit és elkezdtem élezni a betonon. Alakokat láttam a leszálló ködben. Felém közeledtek. Már épp rohantam volna le őket, hogy kitomboljam magam, de megláttam Slendert és két újoncot két-két bőrönddel. Amikor közelebb értek, jobban meg tudtam őket vizsgálni.
Az egyiknek lila színű, szomorú, de mégis gonosz tekintetű szemei voltak. Jobb oldali lélektükrén egy szívforma díszelgett varasodó húsából. Arca eléggé beesettnek látszott, mondjuk a gyereken sem volt sokminden (izom, zsír, meg ilyesmik). Válla aljáig érő, szinte fekete haja gondosan megfésülve. Vékony, rózsaszín sál átdobva keskeny tarkóján. Fehér inget viselt, rajta vérrel rajzolt szívforma.
A másik kissé mindennapibban nézett ki. Kivéve a kesztyűjét amiből hosszú tűk álltak ki (meg a végéből két kis vékony zsinór kúszkált fölfelé az alkarján) és a tizenévesen fehér szálas haját. Már szürkésen fehér bőrét rojtolódzó
Amikor ideértek a bamba srác megszólalt:
- Király van fogadóbizottság is- kuncogott- Te is látod, Deril?- az meg ki? itt nincs senki rajtunk kívül...úgy tűnik, gyogyós- könyveltem el magamban.
A bájgúnár ledobta a táskáit. Közelebb lépett hozzám, megfogta az állam és olyan közelről nézegetett, hogy majdnem összeért az orrunk.
- Szia, Cupid vagyok. Te meg nem is olyan rossz- húzta fölényes csábmosolyra az száját.
- Hali én meg Foglalt vagyok- hazudtam- És szerintem te nem Cupid vagy, hanem Piperkőc
Toltam el a mellkasát, de nem engedett. Valamitől megrázkódott és felmordult. Hát nem a másik hátba szúrta az egyik tűjével...?
- Minek szurkálod az áramos tűiddel az én hátamat, te kis hangyás!- mordult rá.
- Csak, tudod, Jam...khm...ez a Annie nagyon kis huncut meg féltékeny, mivel tetszel ne...Upsz, ezt nem kellett volna-ijedt meg- Na, szóval nem akarja, hogy úgy kezdd ezt az egészet, mint a többit. Ne rám haragudj, ő mondta, hogy csináljam ezt- tette védekezően maga elé a kezeit- én csak közvetítő vagyok- felém fordult- Ja, elnézést, még be sem mutatkoztunk. Volt Lester vagyok, de szólíts csak Voltnak- és kinyújtotta a kezét, majd félénken meg is ráztam(nem akartam kisüttetni a kezemet, na).
- Andrea...-el kellett gondolkoznom a családnevemen, nagyon rég használtam, nemhogy kiejteni számon, majdhogynem már el is felejtettem- Piton...-
- Akkor Andi. És az a lány aki mögötted van?- fogalmam sem volt róla, hogy miről beszél, így megfordultam, és...
- Basszus Jess, a frászt hozod rám!- kiáltottam fel.
- Piton- vágott egy trollface-t és felhorkantott az elfojtott röhögőroham miatt.
- Nagyon szellemes vagy...-forgattam meg a felemás szemeimet- amúgy miért jöttél ki? Már nem vicces rajtam vihogni, ha nem vagyok bent?
- Őszintén? Nem igazán...Slend' ezek meg kik?!- akadt ki egy pillanat alatt- Nem baj, hogy ma indulunk kirándulni?!
- Volt Lester és Cupid....itt fognak lakni és velünk is jönnek az utazásra.
- MI???! Ezek is jönnek velünk? Azt nem értem, hogy miért nem tudtad őket hozni az út után!!?- hadonászott össze-vissza a kezével mérgében. Valóban viccesek a dühös emberek. Vajon én is így nézek ki ilyenkor...?
- Talán terveztetek valamit amiben ők nincsenek benne?- fölényeskedtem és félmosolyra húztam méregzöld szám
- Hehehe- nevetett kínosan- Nem!
- Na persze...- kételkedtünk egyszerre Dollal. Várjunk...Doll? Kijött?
Beöltözött, mint a Mishlen-baba.
- Ti nem fáztok?- fagyosszent...
- 15 fok van...Én ilyenkor már rég trikóban szoktam szaladgálni- tettem el a telefonom, minután megnéztem a hőmérsékletet.
- Már az sincs ilyenkor rajta...-mondta Andy pici undorral a hangjában.
- Hmmm....Megnézném- villantott felém egy perverz vigyort Angel.
- Gondoltam- válaszolta az öcsém oly aprónyi méreggel hangjában, hogy azt már csak én vettem észre- De nem ajánlom, mert tele van hegekkel a mellkasa és...
- Légyszi ne itt és ne most tárgyaljátok már, milyen a felsőtestem- szóltam rájuk.
- De engem is érdekel- vigyorgott a Piperkőc.
- Várjunk, én lemaradtam az elején. Andiból kettő van?- tárta ki hatalmasra szürke szemeit Volt- Vagy már megint ez a díszes társaság szórakozik velem?!
- Milyen díszes társaság?- súgta oda nekem értetlenül Andy.
- Tudod...- erre Cupid elkezdett mutatóujjával a halántékánál körözni, jelezve: gyogyós.
- Én. Fiú. Vagyok. És. Mi. Ikrek. Vagyunk- karolta át a vállam és nagyon lassan és hangosan mondta ki ezt a pár szót.
- Te, hülye, nem süket, hanem láthatóan skizo!- mutattam rá az egész kezemmel.
Erre Jeff megszólalt (mert már szinte mindenki kint volt indulásra készen):
- Hasonló, mint Jess- röhögött.
- Te sem vagy tiszta- vágta tockon Jane.
- Köszönöm. Kikérem magamnak, én nem szoktam magamban beszélni- szólalt meg az emlegetett nőszemély- Bár nem rossz ötlet...
- Gyerekek, indulhatunk?- szólt közbe Slender.
- Még nem lehet. Hol van Zero?- kérdezte Puppeteer.
- Megvárjuk, csak had mondjak valamit mielőtt indulnánk- szólalt meg Slender- Khm...Arra gondoltam, mi lenne ha nem használnánk a tengeralattjárót? Végül is a portállal tudunk utazni térben és időben is, de ez már mellékes. Simán átmegyünk vele a szigetre, és ahol megérkeztünk ott vissza is jöhetnénk.
- Nem rossz, mindenre gondolt...- mondta valaki a tömegből.
- Ennyit szerettem volna, gyerekek. Mehettek.
- Én előrekullogok- jelentettem ki. Majd megindultam az erdő sűrűjébe a ködös reggelen.
- Te nem sülsz meg?!
- Kicsit.
- Akkor meg miért nem veszed le ezt a télikabátot?
- Leettem az ingemet amikor ettem és már csak ez volt tiszta, kicsit szégyellem a kinézetét...
- Nem kell, csak ketten vagyunk. Amúgy te nem vajas pirítóst ettél?
- De, csak valahogy leejtettem a mellkasomra a vajas oldalával lefelé- vakarta meg a tarkóját.
- Te, jó Ég...-csaptam a homlokomra- Na, milyen az a csodálatos felső? Lééégysziiiiii mutasd meeeg!- kulcsoltam össze a kezeimet magam előtt és rebegtettem a pilláimat.
- Jólvan na...- megfogta félkézzel a gallérjánál a szőrös kapucni kezdődését, másik kezével a cipzárt húzta le. Az ing, ami rajta volt..... ugyanolyan, mint ami reggelinél.
- Mi a bajod vele?
- Női gombolása van!...És...- a bal oldali kabátrészt félrehúzta. Egy név volt belehímezve arannyal, gyönyörűszép írásmóddal a kék anyagba: Vine.
- Mi van vele? Nincs benne semmi különös.
- Semmi, csak nem szeretem ezt a nevet- visszahúzta a kabátot.
- Ez csak egy név, nincs semmi jelentősége- tettem a tarkómra a kezem, és úgy mentem tovább- Amúgyis, le mernék fogadnék, hogy nem ismerted a tulajdonosát.
- Persze, ahogy mondod, de akkor sem szeretem ezt a nevet. És megint elrontottál egy mondatot.
- Francba már megint? Látszik, hogy nem régóta beszélem ezt a nyelvet. Te, Doll, téged nem izgat, hogy mit gondolnak rólad a többiek? Mert sokmindent hallok és még csak a 3. napja vagyok itt- aggodalmaskodtam, de komolyan kérdeztem.
- Nem igazán. Ők nem igazán számítanak.
- Irigyellek- halkan mondtam, de hallhatóan és félrehúztam az ajkaim.
- Mié-
Nem tudta befejezni a mondatát, mert egy magas kékhajú csaj két lilás árnyalatú kezével átkarolta a vállunkat:
- SZIASZTOK!!!!!!!!!!!!!-ordított a fülünkbe.Eléggé elkezdett sípolni.
- Um...szia.... Várjá' te ki is vagy?- szóra nyitotta volna a száját- Ne, ne segíts!- mutattam felé a mutatóujjamat- Te vagy a pörköltös csaj, nem?
Mögötte valaki úgy elkezdett röhögni, hogy azt elmondani nem lehet... Olyan tipikus boszorkánynevetés volt, érezni lehetett rajta, hogy velejéig romlott az illető. Egy macskaszemű illetőről beszélek...Ezzel mindent el is árultam...
- Pörköltös csaj- szakadt miközben a másik lányra rászállt a sértődöttség leplezetlen árnyéka.
- Cane...- mondta ki a nevét a kis nebántsvirág
- Nem kéne egy kicsit jobban sietni? Mert egy óra múlva indulnunk kéne a busszal hogy időben odaérjünk- jelent meg mögöttem Red az öcsémmel az oldalán, aki beszélt neki.
- Rendben, Angyalka, csak el ne ess egy gyökérban a nagy sietségben, mert akkor te leszel a bukott arkangyal- ezekkel a szavakkal hagyta ott a keresztszemű, láthatóan megsértődött, mármint Andy.
- Gyökérban...legalább tanulj meg beszélni, ha már thájszoulásod van!- forgatta meg a szemei drága szobatársnőm.
- Akcentusom van!
- Mi a különbség, Észlény?
 |
Red Angel |
Valami úton-módon kikerültük megint a Proxy- Tisztást. Hál' Istennek.
Valaki elkezdte piszkálni a hosszú, piros-fekete csíkos hajamat.
- Cupid, mondtam már, hogy foglalt vagyok!
- Én meg nem vagyok Cupid, de kedves tőled, hogy a szerelem angyalának neveztél. Nem is tudtam, ki az?- mondta boldogan mögülem egy srác nem ismeretem fel a hangját, ezért hátra fordultam, de ő a fejemmel együtt mozgott, így nem láttam az arcát.
- Nem rád tartozik! Ki vagy?
- A te őrangyalod- hangján hallani lehetett, fültől fülig mosolyog- Tudod vörös hajam van, és úgy szoktál a tesóddal hívni,...
- Angyalka!!!! Te nem előrementél?! Hé, mit csinálsz a hajammal?!- ingerült lettem egy picit, mert még mindig nem engedte el kétszínű fürtjeimet.
- Unatkozom, befonom. Szabad, Kisördög?- ja, télleg így hív a pizsipaty óta, mint bibliai kígyó, biztos tudjátok.
- Szabad, de ne túl szorosan. Ne hívj így, nem tetszik ez a név- kis hazug.
- Vedd le a fejpántot, azt használom guminak.
- Kicsit kétértelmű volt- nevettem el magam.
- Pontosan azért mondtam így.
- Sokkal jobban áll, ha mosolyogsz- mondta Doll
Hátranéztem Redre, egy pillanatnyi trollface vigyor ült az arcunkon aztán kitört belőlünk az őszinte kacagás- időközben odaadtam neki a fejpántomat.
- Istenem... Na, énnekem nincs kedvem ezt hallgatni- húzta a száját Dolli, majd előrement a többiekhez.
Kicsit bűntudatom volt, de gondoltam, nem haragszik annyira, csak megjátssza és 1 órával később ugyanúgy beszélgetünk, mint előtte.
De most csinálták a frizurámat. Hátranyújtottam egy vastagabb piros tincset, ami ki szokott lógni a hajpántból.
- Ez nem kell. Szép ahogy az arcodban van a piros, és most praktikus is.
- Miért?
- Mert eltakarja az elfertőződött sebet a szép rozsdabarna szemeden.
- Ennyire begyulladt?- ijedtem meg és odakaptam a kezemmel.
- Nem kell szégyellni. Csak kiemeli a gyönyörű kereolos arcodat. Amúgyis, vannak csúnyább hegek. Na, azokat kell takargatni- az utolsó két mondatnál végtelen szomorúság hallatszott mély hangjából. Majd műbőr kesztyűjével végigsimított hideg kezemen.
- Ray, ne csajozz!- tűnt fel hirtelen a hátunk mögött Jess.
- Neked nem elöl kéne menned, Varázsribanc?!- förmedt rá Redhead.
- Fáj, hogy így szólítasz- játszotta meg magát- Nem. Slend' kért meg rá, hogy itt legek, nehogy huncut dolgokat csinálj. Különben is, most mi a célod az újonccal?
- Hol vagyunk? Katonaságnál?!- förmedtem rá, de mintha észre sem vette volna, várta a srác válaszát.
- Ha annyira akarod tudni, Varázsribi, befonom az "újonc" haját- az utolsó előtti szavat eléggé gúnyosan mondta ki.
Erre Cicaboszi csak megforgatta a szemét, mutatván: rendben van.
- Végre itt vagyunk- nyugodtam meg, mivel mindig attól félek, hogy megtámad egy vadállat.
- Ne már, még csak félig se vagy kész! Minek ilyen hosszú a hajad?- nyivákolt az "őrangyalom". Komolyan elgondolkodtam a kérdésen... Megvan! Mert azt tanították nekünk, hogy egy lánynak legyen szép, hosszú haja. De akkor fogalmam sincs, hogy az öcsémnek hogyhogy ilyen... Végülis nem az én, hanem az ő dolga.
- Ki tudja...- mondtam titokzatosan.
Felmentünk a buszra. Azt a forróságot ami ott volt... Meg az az állott por szag... Te jó ég...
- Ki a fene gyújtott be és kapcsolta be a poros légkondit?!- hallottam Jane hangját mögülem.
- Nem tudom, de itt sülök meg- dőlt le a második ülésre Nina.
- Nem vagy vele egyedül- ült le mellé EJ.
- Mondjuk vegyétek le a pulóvert- forgatta meg violalila szemeit Candy Pop és lehuppant melléjük a másik oszlopba.
- Ez mind szép és jó lenne, ha lenne a hölgyemény kardigánja alatt valami a fehérneműn kívül- húzta fel az orrát a mi kis szemtelenünk.
- Ezt te honnan tudod?!- ijedt meg Nina.
- Ki lehet szagolni, hogy a lila felső alatt rögtön a még mindig hipó szagú bőr jön. Mertha lenne legalább egy trikó ott nem lehetne ilyen intenzíven érezni ezt a szúrós szagot- okoskodott Jack.
- Ó, ha nekem lenne ilyen képességem...-szólalt meg az ügyeletes fodrászom, mire az volt a válasz, hogy Jess lekevert neki egy hatalmas tockost- Áu, most miért kaptam?
- Tudod te azt jól!
- Ez nem jó, nagyon-nagyon nem jó- kezdett el pánikolni mellettem Andy.
- Mi a baj?- ijedtem meg.
- Beragadt az ülés és nem tudom lentebb vagy előre húzni! - már majdnem elbőgte magát, hiába az én öcsikém kis szende lelkű, csak senkinek sem mutatja -És így nem ér a pedálig a lábam!
- Béna vagy- fojtotta vissza a nevetést a sarki bűvész.
- Ez most komoly, te hülye r*banc- ordította le a fejét az öcsém. De úgy, hogy kb. 10 centire kinyitotta a száját és már ki is pattantak a farkastorkából a méregfogai (amik egyébként nekem is vannak és csak "dísznek" vannak ott, nem tudunk velük mit kezdeni, de vannak). Mit is mondhatnék, Jess eléggé megszeppent. Nem szokott ennyire bepörögni a kistestvérem. Fogalmam sincs mi volt akkor vele, de tetszett a csaj képén a halvány félelem- így nem tudunk elindulni! A sofőrnek kell az ülés és-
- Micsoda probléma...-fonta karba a kezét és forgatta meg zöld macskaszemeit a csajer.
- Pofa be, itt most én beszéle- na,itt volt elegem, úgy pofán vágtam, hogy kiugrott az állkapcsa (akkor nem volt neki kiakasztva). Miután a helyére tette, felém fordult- Ezt meg miért kaptam?!
- Kezded elveszteni a sulykot. Az egy dolog, hogy mi összeveszünk, de nem kéne másokkal is, kis köcsög!
- Nem vagyok köcsög, nem, nem, nem és nem. Ne hívj így!- szemei égtek a dühtől, máskor is hívtam már így, ám sohasem reagált így rá. Valami megváltozott benne, csak tudnám, hogy mi...
- Másnapos vagy, öreg?- kérdezte a hátam mögül Jeff.
- Nem, nem vagyok másnapos!
- Na, gyerekek, mi ez a hangzavar?!- lépett fel a lépcsőkön Slendy- És mi ez a sivatag?
- A Jessica megint elkezdett balhézni, uram- rántotta ki a szarból Toby Andyt- Ja, és ő állította be így a fűtést!
- Már megint? Ez a 4. a héten. Tudod mi lesz, ha összejön az 5- húzta fel nem létező fél szemöldökét az öreg- És mire volt ez jó, hogy ilyen égetett por szagot csinálj?
- Dehát,- itt elkezdett mentegetőzni, hogy az öcsém kezdte, meg minden blablabla...
Miközben próbálta menteni magát én hátrafordultam Redhez (aki még mindig a hajammal bajlódott, hogyan lehet ennyit p*csölni egy fonással?!) és suttogva megkérdeztem:
- Mi lesz akkor ha összegyűlik az 5 leszidás egy hétre?
- Egy hónapig lent kell aludnia a Kínzókamrában- súgta vissza miközben megpróbálta utánozni a hangomat.
- Ez nem jött össze- vigyorogtam- Túl közel van az arcod- éreztem meg hűs leheletét a a nyakamon.
- Tán nem megijesztettelek?-jött még közelebb.
- Nem, csak már mondtam, hogy foglalt vagyok.
- Csak mondd már meg legalább, hogy hívják, tuti, nem ismerem.
- Ha annyira tudni akarod, úgy hívják, hogy- Úr, Isten most mit mondjak?!- ...Ray...Busted.
- Engem is Raynek hívnak- adta be a műhisztit.
- Ezzel mit tudnék kezdeni? Egyébként is, mennyit akarsz még bajlódni a loboncommal?
- Amit akarsz. Ja, amúgy van még egy csomó de megkérhetlek, hogy vigyázzál rá? Csakmert eléggé sok időbe telt és nem szeretném, ha két perc múlva darabokban látnám. Meg ez a fonás fajta a kedvencem.
- Miért?
- Érdekel?
- Aha- mondtam határozottan
- Az előző szerelmemtől tanultam. Mindig így csinálta meg az akkor még hátam közepéig ért hajam- hangából szomorúságot, vágyakozást és egy kis rajongást hallottam ki.
- Ki volt az?
- Na, ez nem tartozik rád!- mordult fel.
- Bo-bocsánat- ijedtem meg.
- Cöh. Legközelebb ne turkálj más múltjában és magánéletében!
- Um...Rendben.
- Most ijesztettelek meg, ugye? Sajnálom.
- Semmi gáz- ezuán a többiekre figyeltem, akik még mindig veszekedtek az ülés miatt- Van egy ötletem!
- Micsoda?! Megszólalt a gömbhal! Mégiscsak van esz-- Jess nem tudta befejezni a mondatát, mert Slender közbevágott.
- Ne sértegesd azt, aki próbál segíteni nekünk!
- Köszönöm. Mi lenne ha úgy vezetnénk, mint régen amikor bealudt mind a két buszsofőr?
- Jól kiröhögnének megint!- vágta rá egyből Andy.
- Én azt nem fogom hagyni, hogy bármelyik gyerekemet kinevessék a testvéreik! Hisz mindannyian az én fogadott gyermekeim vagytok.- mondta Sledy, furcsa, a hangja olyan volt, mintha mosolygott volna, de ugyebár szerencsétlennek nincs mivel- Amúgy bent vannak a busz csomagtartójában a csomagjaitok, aki meg otthon hagyta,-ekkor rám nézett Bakk' most komolyan a szobámban maradt?! Ezek szerint tényleg otthagytam- annak magam hoztam el, de cserébe 1 hétig Sellyre kell vigyáznia. Most, hogy ezeket megbeszéltük, indulhatunk?
Szinte mindenki egyszerre mondt(amúgy időközben leültek): Igen!
A csapat "apja" beállt a két oszlop közé a második üléshez és kinyitotta a csápjait, hogy a "jóakaróink" ne lássanak minket. Az első sorban amúgy csak olyanok üldögéltek, akik tuti, hogy nem nevetnének.
- Slenderman...- kezdte Andy- tehetünk be zenét?
- Persze, de olyat ami nem rontja le még jobban az elméteket. Szóval Slkipnot, Marilyne Manson és minden death és black metal kizárva.
- Na, és olyat amit senki sem ért csak mi ketten?- hízelegtem, mert tudtam, hogy mit akar az öcsém berakni.
- Nem bánom, de akkor sem lehet ez a kettő zenestílusfajta.
- Ez az!- egy pillanat alatt már bent is volt a régimódi lemezes lejátszóban az utazós zenénk. Egy magyar származású banda első és szerintem legjobb albuma. Road: Nem kell más. Egyszerűen imádom, nem tudom sohasem megunni. Itt a megértésnél az segít, hogy anyanyelvi szinten értem ezt a nyelvet.
Beültem a vezetőülésbe és előrenyújtóztam a kormányért, Andy meg a pedálok elé csüccsent, majd megszólalt:
- Ugye, tudod mekkora szerencsénk van, hogy egyesben van a busz?
- Tisztában vagyok vele- ja, bocsi, Ti még nem is tudjátok: el van törve a kuplungunk- Nyomjad neki!
Elindultunk! Ekkor szólalt meg az énekes is, mi meg vele dalolásztunk
- ,, Tuti jó a balhé röhögök a hülyéken, tuti jó a balhé, az a sok esszetlen állat..."- s így tovább.
Mázli, hogy pont irányban voltunk.
- Khm...Andi... megtennél nekem valamit?- kérdezte Andy.
- Mondd csak.
- Elvennéd innen a...khm...mellkasod?- elfojtott nevetést hallottam magam mögül. Red Angel vörösödött mögöttem.
- Azt kell mondanom erre, hogy nem. Mert máskülönben nem érem el a kormányt.
- Akkor érdekes utazásnak nézünk elébe- morgott öcsi.
- Mondták már neked, hogy bekaphatod?!- szóltam be.
- Hagyjál békén- dünnyögte az orra alá.
Már egy ideje kormányoztam és mondtam Andynek, hogy mit csináljon(szerencsétlennek nem volt könnyű dolga), amikor megérkeztünk a Proxy-tisztáshoz. Ekkor megszólalt Slenderman:
- Rendben, innen vezetek én. Figyeltelek titeket, hogy csináljátok, nekem is menni fog.
- Csak vigyázzon vele, mert el van törve a kuplung- mondtam, és kiszálltam ülésből.
Slendy visszahúzta a csápjait, majd becsüccsent a helyemre. Én elindultam volna Doll felé, de valami/ valaki hátrarántott.
- Te még mindig csinálod a hajam?! Mennyi van még?
- Már nem sok. Nagyon szép lett. Na, jó, már én is unom. Begumizom.
Gyorsan meg is csinálta, én meg mentem a Babakészítőhöz.
- Mi van, rámérsz?- nézett ki sértődötten az ablakon.
- Ne legyél már ilyen!- leültem mellé és a felkarjára hajtottam a fejem(a vállát nem érem el)- Most mi a bajod? Az, hogy egy fél órát Reddel voltam?- kerestem azt a királykék tekintet, amit meg is találtam.
- Nem az, hanem, hogy kizártatok. A kiröhögésetek előtt vagy 2 perce beszéltem neked! Meg megváltoztál amint odament az a biszex angyal!
- Komolyan? Ne haragudj!- fogtam át kabátja ujját.
- Nem haragszok, de elengednél? Melegítesz. Így is melegem van.
- Jó, hogy mondod, leveszem a pulcsimat. Te! Angyalka tényleg szereti a...
- Aha. Hányingerem lesz, ha rá gondolok, de igen, a fiúkat is szereti, mégis, ilyen. Pfujj! Ám, mit csinált eddig a csíkjaiddal?
- Nem tudom, nézzük meg- előrehoztam a gyönyörű fonásomat. Nagyon szép lett! A színek tökéletesen álltak egymás mellett. és a feketébe piros hajszálak szívecskéket formáltak, a vöröben fordítva- Ez csodaszép!
- A számból vetted ki a szót!
- Ugy- nem tudtam befejetni a mondandómat, mert valami olyan magas hangot hallottam, hogy kínozta a fülemet. Akkorát sikítottam fájdalmamban, hogy beleremegtek az ősrégi ablakok. Folyamatosan rázott Doll, hogy mi bajom van, de amikor oldalra néztem, ugyanez történt Andyvel és Ray lökdöste. Ekkor Hoodie (egy pulcsis, feketemaszkos srác) előrebattyogott a mikrofonhoz. Hallottam a hangját, de sípolás nem maradt abba. Ezt mondta:
- Semmi pánik, most vagyunk a portálban, ami nagyon magas frekvenciát bocsájt ki és az érzékenyebb hallású embereket nagyon megviseli-
- Nem mondod, b*zd meg!- hallottam leghátulról Jess hangját, aki úgy kínlódott, mint mi, csak ő magába fojtotta, közben Jill a vállát simogatta, mondván: Mindjárt vége.
- Ja, és hogyha befogjátok a fületeket rosszabb lesz.
Ekkor a sipítás alább maradt és a kék fény is eltűnt (mert az is volt). Egy kis szigeten állt meg a busz, egy nagyobb sziget előtt. Ahol mi voltunk, ott kis dokkok csónakokkal néztek a hatalmas sátor felé, ami a nagyobb szigeten volt. Ugye, ezt a két helyet víz választotta el egymástól. Mint kiderült, már ez is egy játék, egy hullámvasút volt. - Beszállás!- kiáltotta LJ miután lemásztunk a buszról. Valami úton-módon én kerültem előre, ezért próbáltam hátrébb húzódni. Nem jött össze. Jack elém ugrott, meghajolt, majd rámutatott az egyik csónakra- Hölgyeké az elsőbbség.
Léptem volna rá a stabilnak tartott kishajóra, már fél lábbal rajta álltam, léptem volna a másikkal, de a lélekvesztő meginogott alattam és beleestem a víznek gondolt folyadékba. Víznek túlságosan sűrű volt, ezért nem tudtam benne úszni és csak süllyedtem, kiabálást hallottam fentről, és csak süllyedtem,
Aztán minden elsötétült.....
.
.
.
.
- Beszállás!- kiáltotta LJ miután lemásztunk a buszról. Valami úton-módon én kerültem előre, ezért próbáltam hátrébb húzódni. Nem jött össze. Jack elém ugrott, meghajolt, majd rámutatott az egyik csónakra- Hölgyeké az elsőbbség.
Léptem volna rá a stabilnak tartott kishajóra, már fél lábbal rajta álltam, léptem volna a másikkal, de a lélekvesztő meginogott alattam és beleestem a víznek gondolt folyadékba. Víznek túlságosan sűrű volt, ezért nem tudtam benne úszni és csak süllyedtem, kiabálást hallottam fentről, és csak süllyedtem,
Aztán minden elsötétült.....
Amikor visszanyertem az eszméletem már a nagy szigeten voltam néhány puhábbnak mondható csomagon. A mellkasom szörnyen fájt, a számnak szörnyű íze volt, és csurom víz voltam. Meg volt valami furcsa érzésem. Kinyitottam a szemeim, és felültem. Mindenki megkönnyebbülten sóhajtott. Sajna volt egy olyan személy akit nem érdekeltem.
- Felébredt, persze, hogy felébredt, mint én is szoktam. Nem értem mi ez a nagy felhajtás. Ahelyett, hogy ezt a hüllőt ünneplik, engem meg az öccsét kéne! Most hol lenne nélkülünk?! A holtak tengerének a fenekén!- Jess nagyon szúrósan nézett rám.
- Bajod, Macskaboszorkány?!- kaptam fel a vizet.
- Meg sem szólaltam! Nem értem mit pattogsz! Nem így kéne viselkedned a megmentőddel, ezért már kettővel jössz nekem- mordult fel- Meg kéne köszönnie a kis törpének, nem pedig kiabálni!
- Akármit dünnyögsz az orrod alatt, hallom, és tudod, ki a kis törpe!
- Ismét nem mondtam semmit, de tudom, te vagy az!
- Persze, el is hiszem!
- Andi, Jess tényleg nem mondott semmit- mondta aggódóan EJ- Ugye, hallod, hogy most mit mondok?!
- Igen, de nem kell ilyen lassan és hangosan mondani, nem vagyok süket- vigyorogtam.
- Nem szólt semmit EJ- láttam közvetlen magam előtt Doll aggódó arcát- Ez így nem jó.
- Mi?! Most azt akarod mondani, hogy gyagyás vagyok?! Pedig olyan hangosan beszélt, hogy szerintem még a fater is hallotta valahol a nagyvilágban!- kezdtem morcos lenni.
- Nem képzelődik- lépett elő drámaian egy sötét sarokból a fekete-fehét bohóc- Aki beleesik a Holt Gyermekek Tengerébe annak el szokott mutálódni a külseje, de megnyugtatlak, nem történt semmi a kinézeteddel. Még mindig Édes vagy a csontos arcoddal, a változatos szem- és hajszínnel. Mivel te eredetileg is mutánsnak számítasz, lásd a farkastorkodban lévő kígyófogat, így nem a külcsíned változott meg, hanem a belbecsed- ekkor elvigyorodott, olyan horrorbohócosra és hozzátette- Ezért hallod a gondolatainkat.- most nem Jacktől ijedtem meg, hanem attól, hogy nem mozgott a szája.
- Honnan tudsz a farkastorkomról?
- Reggeli eset...- forgatta meg szinte fehér szemeit- Induljatok el a kocsijaitokba, majd vacsoránál találkozunk- szólt a körülöttem lévőknek. Amikor a nagyja népség kiment odaszóltam Dollinak és Raynek, hogy még nem nagyon tudok menni, mert ha megmozdultam, beszúrt a mellkasom. Csináltak nekem gyaloghintót(mivel nem nagyon érem fel a nyakukat).
- Köszi, srácok. Egyébként mi történt velem? Fájok és rosszízű a szám.
- Minek kellett megkérdeznie?!- pánikoltak egyszerre a fiúk, de Red folytatta- Hát, izé... De jó, hogy nem vette észre a számon a méregzöld rúzsát... Ááá! Minek kellet erre gondolnom?!
- Te perverz állat, lesmároltál amikor eszméletlen voltam?! Ésha meghaltam volna?! Akkor már nem csak biszexuális, hanem nekrofil is lennél, te idióta!
- Ezt ki mondta el neked?
- Rájöttem magamtól.
- Ugye tudja, hogy nem erről kérdeztem?- nézett szúrósan.
- Ja, bocsi, Doll mondta el.
- Basszus, nem mondtam Andinak, hogy "nem én mondtam"?
- Umm, nem. De még mindig nem tudom mi történt, csak azt, hogy a sz*xfüggő angyal lesmárolt.
- Nem is így volt! Mesterségesen lélegeztettünk EJvel, egyedül akarta csinálni, de jobbnak gondoltam ha besegítek, hisz én vagyok az Őrangyalod- kacsintott(vagy pislogott, nem tudom, félszemű)- Honnan tudod, hogy az vagyok?
- Nem volt nehéz rájönni. Akkora perverz vagy, mint ide Nagykáta.
- Nagykáta?- kérdezték a fiúk egyszerre.
- Ez egy szólás, nem kell komolyan venni és nincs is olyan hely, hogy Nagykáta-
- Szemtelenke, ez jó- gondolták.
- Helyette csak megrepesztette a bordáid egy részét- vigyorgott Doll.
- Pszichopata- gondoltam.
- Nem vagyok az- vágta be a műsértődést.
- Mit mondott?
- Te nem hallottad, süket?
- Nem vagyok süket.
- Ezek szerint azt is meg kell válogatnom, hogy én miket gondolok.
- Egyébként LJ azt mondta amikor nem figyeltél, hogy meg tudná oldani, hogy csak akkor jön elő ez az új adottságod, ha be vagy rúgva, ami évente maximum csak háromszor, ha lehetséges- tűnt fel mögöttünk a semmiből Andy.
- Egyenlőre még passzolom. Mire gondolsz? gondolj valamire, légyszi, valami titkosra, mondjuk, hogy mi bajod volt egész nap, mi bánt, nem fogom elmondani senkinek.
- Hiszek neked- várt egy picit, majd szégyenkezve megkérdezte- De azért még szeretsz?
- Nem hallottam semmit.
- Lehet, hogy csak az ő gondolatait nem hallja- vigyorgott Red- Béna!- erre kapott egy akkora sallert, hogy majdnem leestem a "hintómból".
- Ja, és Jill azt üzeni, hogy ha te úgy akarod kutathatsz is az ember agyába, te hallathatod a gondolatod és még iránytani is tudsz embereket.
- Hah, még néhány ok amiért féltékeny lehet a kisebbségi komplexusos törpe- ezt a rikácsolós hangot már ezer közül felismerném, Jess. Pedig tisztán láttam, hogy előttünk ment el.
- Mire lenne féltékeny? Pont ő sugallta nekem, hogy egy nulla vagyok!- éreztem, hogy kitágulnaka szemeim.
- Szállj ki a fejemből, te kis kertitörpe! Nincs benne semmi a számodra- ordította. Jesszusom, ez tényleg parázik, hogy kutakodok ott... Mi lenne, ha megszívatnám? Hátrafordultam, rendesen fogta a füleit.
- És ha nem teszem és találok valami hasznosat, akkor mi lesz?
- Semmi, de ha elmondod valakinek, akkor megöllek. Egyébként szép a rúzsod, hol vetted?- röhögött
- Kösz, hogy megkérdezted, nem rád tartozik. De nem miattam lett ilyen figyelemre méltó. Ugye, Angyalka?- barackoltam meg a fejét.
- Bocsánat, hogy közbeszakítottalak titeket a beszólás csatátokban, de itt vagyunk annál a kocsinál ahová Andi cuccait hoztam- Szólalt meg mellettem Doll.
- De hisz ez az én lakókocsim!- akadt ki Jess.
- Ne engem szidj! Jack mondta, hogy birjátok egymást és legyetek egy szobában.
- Akkor vidd át hozzád a csomagokat, mert én nem leszek még a vakáció alatt is a szobatársa!- mordult fel.
- Dehát-
- Mi van, félsz egy kiscsajtól, Félszemű?
- Beijedt a nővéremtől, szánalmas.
- Rendben, már tegyetek le- mondtam és egy szó nélkül meg is tették- Köszönöm.
- Hülye lennél visszautasítani egy ilyen lehetőséget!- okították tovább, de ezt már Red mondta.
- Csak, hogy tudd, én nem tekintek a nőkre úgy, mint megdugni való szajhára! Én tisztelem a hölgyeket! Meg nem nézem őket amikor alszanak, nem vagyok egy perverz állat, mint te Őrangyal- osztotta Raynek az észt és az utolsó szót olyan undorral mondta ki, hogy megfordult a gyomrom.
- Semmi baj nincs, Dolli- vigyorogtam- Amúgyis hozzád menekülnék, én sem akarok megin' egy szobában lenni azzal a boszorkánnyal.
- Végre valamiben egyetértünk, Kígyófajzat- vigyorgott.
- Nem vagyok az. Hozod a nagyobb bőröndöm? Köszi- mondtam az utolsó két mondatot az újdonsült szobatársamnak.
Elindultunk balra a kocsisoron. A sor vége felé monda Doll, hogy az ott az "övé". Igen kis takaros volt. Magas, nagy és kék, virágokkal az ablakpárkányon.
- Tegyük be a csomagodat és már mehetünk is a Fősátorba vacsorázni. Tudod, azt a sátrat láttuk a kis szigetről, majd később a minihullámvasút ott állt meg. Hatalmas az a hely- kinyitotta az ajtót. Nem volt hatalmas, de cuki volt. Két ágy volt benn, amelyeket fél méter választott el egymástól, közöttük kis éjjeliszekrény virított, az ágyak végében pedig hatalmasnak mondható ruhatartó fadobozokat találhattunk.
- Ez de aranyos!- éreztem a kis szívecskéket körülöttem.
- Az- mosolyodott el- Melyik ágyat kéred?
- A jobb oldalit!
- Úgyis a balt akartam. Rárakhatom a cuccod?
- Persze- rá is tette.
- Indulhatunk is.
- Várjál, te most komolyan kiengedett hajjal akarsz jönni vacsorázni?! Ülj le, felkötöm- kivettem a nálam lévő szépítkezős tasiból egy lószőrkefét és egy kék masni alakú hajcsatot
Amikor odaértünk a Fősátorhoz már javában tartott az élet. Minden asztalon volt már egy tálca kaja. Vajban főtt csőkukorica. Valljuk be guszta volt. Piramisba tették és még gőzölgött. Dollal egy távolabbi sarokba ültünk le, mondván nem akarok gondolatokat hallani, olyan akarok lenni mint eddig. Sajna ezt a kaját nem tudtam úgy enni, mint szoktam, ezért lassabban haladtam, de így jól el tudtunk beszélgetni. Amikor Andyre néztem vicces volt látni, hogy ő jobban bénázik, mint én, ámde olyannyira, hogy Angelnek kell mutatnia neki. CIKI!!!!!!
- Egyébként nem baj, ha én babydollba fogok aludni?- kérdeztem, mire úgy félrenyelte a főttkukoricát, hogy azt hittem ott fullad meg előttem (egymással szemben ültünk le).
- Mi van?! Jól vagy összerakva?!
- Na, most mi rosszat mondtam?
- Semmit, de nem fogok így perverznek tűnni? Éppen most mondtam 10 perce, hogy nem vagyok kukkoló!
- Éppen ezért mondom! Mert ugye pólóban és alsó fehérneműben szoktam aludni, és azok a pólóim elszakadtak meg kicsik, a többi, ami jó lenne az mosodában van- ekkor rátámaszkodtam a jobb kezemre- Vagy tán azt akarod, hogy egyszál bugyiban legyek?- itt úgy elvörösödött, mint egy répa. Nem szívom merre a reakcióját, mert szerintem minden naiv srác így reagálna.
- Kivehetem a hajcsatot?
- Nem. Vagy igen, add ide, megyek fürdeni. De megmutatod hol vannak a zuhanytálcák? Gondolom te tudod hol van.
- Rendben- csatolta le a haját és mint mindig, az egész az arcába hullott.
Kimentünk a sátorból mindenkinek jó éjszakát köszönve. Visszamentünk a fürdős cuccainkért, mivel ő is meg akart mosdani, de azt mondta, hogy nem kell aggódnom, mert messzebb lévő kabint választ. Amikor kicsomagoltam a cuccosomat láttam, hogy nem csak az én, hanem Andy felszerelése is nálam van.
- Te, Doll, használd ezt a tusfürdőt, nagyon jó illata van, igazi pasi illatú- adtam át neki a playboy swingin' london tusfürdőt.
- Umm..köszi- megszagolta- Nem is olyan rossz, de honnan van neki ez?
- Vigyázz, mit gondolsz!
- Amíg itt beszélgetünk nem tudnád visszavenni legalább a pólódat?
- Akkor neked le az inggel- vicceltem, de mint láttam, megfordult és elkezdett gombolni, majd leesett a földre- Megmoshatom a hátad?- perverzkedtem, de ezt is komolyan vette.
- Ha akarod...Jó, már nem érdekel semmi, csinálunk habpartyt? Úgysincs itt senki, mindenki a másik fürdőbe ment, ahol zárhatók a kabinok- mosolyodott el.
- Oké- nyomtam egy félmosolyt és megrángattam a szemöldökömet.
Lezuhanyoztunk és csináltunk habot, becsavartuk magunkat a törülközőnkbe- mert nem nudizzunk má' teljesen.Majd fel-le rohangáltunk a fürdőben, egymásnak dobálva és egymásba kenve a habot. Olyanok voltunk, mint két ötéves. Persze én nyerem, mert több helyre tudtam habot tenni. Mint szokta volt mondani egy bölcs ember: Senki sem nő fel, csak megtanul viselkedni. Szerintem én életemben nem nevettem annyit, mint abban a fél órában.
De sajnos ennek is véget kellett érnie és visszamentünk lemosni a habot, majd megtörölöztünk. Ámde kiderült, hogy egyikünk sem vitt pizsamát. Dolli javasolta, hogy vegyük vissza a ruhát, de én már nem akartam bajlódni a visszavétellel, ezért visszatekerődtem a törcsimbe és úgy mentem vissza, a kis csomagommal, a ruháimmal és persze Dollal, aki ugyanígy volt. Csakhát ő majd' megfagyott.
Amikor a kocsisorra értünk eléggé megnéztek és kiröhögtek minket. Életemben először nem érdekeltem mások. Most a világ csak körülöttem és a legelső legjobb barátom körül forgott. Jó érzés volt emelt fővel végignyomuni a gyúnyolódó tömegen.
Valaharára elértük a lakókocsinkat. Egymásnak háttal felvettük a pizsijeinket. Ugye nekem egy rikító zöld babydoll csipkéből, masnikkal. Persze alsót is felvettem, mert hát miért ne? Ha lúd, legyen kövér.
- Már megfordulhatok?- kérdetre.
- Én is téged vártalak- kuncogtam.
- Akkor háromra.
- Egy..
- Kettő...
- Három- ezt már egyszerre mondtuk és olyan gyorsan fordultunk meg, hogy csodálkozom, hogy maradt padló. Rajta fehér trikó csíkos boxerrel(nem azt néztem, csak feltűnt, pici vagyok).
- Nem nagyon takar többet, mint a fehérnemű- nevetett- mondták már, hogy jól állnak a világos színek.
- Még soha nem kaptam dícséretet, köszönöm- mosolyogtam és egy örömkönnycsepp gördült végig enyhén beesett arcomon- És szereted sem, de ez nem rád tartozik.
Ekkor átölelt hátulról.
- Mit csinálsz?
- Szeretetet- nem vagyok gyenge, de elbőgtem magam- Cssss, nem sírj, inkább aludjunk mint két barát- és lehúzott az ágyára- Miket is beszélek..Nem, nem szabad gondolkodno...és itt már halluttam halk szuszogását, elaludt. Próbáltam kiszállni a szorításából.
- Soha nem engedlek el innen- hallottam a kedves álmomból jött gondolatát.
Erre megforgattam a szemem és mit volt mit tenni, magam is elaludtam.
Jó éjszakát, mindenki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése